A munkakörelemzés
A munkakörök a környezet, a feladat és az emberek változásával együtt változnak. A szervezet sikeréhez és eredményéhez elengedhetetlenül szükségek folyamatok és tevékenységek behatárolják a felelősségi viszonyokat és feladatköröket.
A munkakörelemzés információt szolgáltat egyrészt a munkakör lényegéről, másrészt, hogy az egyéneknek milyen teljesítményt kell nyújtaniuk munkakörük ellátásához.
A munkakör elemzés leggyakoribb végeredménye az írott formában megjelenő munkaköri leírás . A következő elemeket tartalmazza:
- az elvégzendő munka azonosításához szükséges információ. Beletartozik a munkakör elnevezése, helye, közvetlen felettes, munkaköri és fizetési státusz
- rövid összegzés a munkakör legáltalánosabb funkciójáról, céljairól
- a munkakör betöltéséhez, a munka elvégzéséhez szükséges képzettségek, ismeretek, kompetencia és magatartás jellemzők meghatározása
- a legfontosabb információ a kötelezettségek és felelősségek, melynek célja, hogy teljes és átfogó képet nyújtson a munkakörről.
A munkakör elemzés felhasználható a képzési program céljainak meghatározására, toborzási és kiválasztási információk szerzésére, teljesítményértékelésre stb. Mindezek megkövetelik a munkaköri leírások rendszeres karbantartását, gazdagítását.
A munkakör-elemzés célja és szakaszai
A munkapszichológus hatékony feladatvégzéséhez elengedhetetlen, hogy ismerje az adott vállalat munkatevékenységét. A munkaelemzés lényegében objektív információszerzés a munka jellegéről. Ezek az információk hozzájárulhatnak a munka termelékenységének növeléséhez, balestek okainak feltárásához, megfelelő alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozásához.
A munkakör elemzés célja nagyon sokféle lehet:
• A termelés hatékonyságának növelése
A vállalat termelékenységét sok tényező befolyásolja. Korszerűbb gépek, jobb minőségű nyersanyagok vásárlásával ez növelhető. De termelékenység növekedést lehet elérni kisebb befektetéssel is, mint pl.: munkaelemzés. A munkaelemzés hozzájárulhat, hogy jobb szervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával fokozódjon a termelés.
• Alkalmasság-vizsgálati rendszer kialakítása
Mindenfajta alkalmasság-vizsgálati modell első lépése a munkatevékenység, illetve a munkakör ellátásához szükséges viselkedésformák tanulmányozása. Ismerni kell, hogy az adott munka milyen felkészültségű, tulajdonságú, személyiségű embert kíván. (Az alkalmasság-vizsgálat hazánkban a legelterjedtebb munkapszichológiai tevékenység.)
• A munkakörök osztályba sorolása, értékelése; a fizetés megállapítása
A munkakörök besorolása (fizikai vagy szellemi): nehézségi fok, dolgozóra háruló felelősség, munka jelentősége, a munkakör ellátásához szükséges formális és informális tanulás mennyisége alapján. Ez alapján kell kidolgozni egy olyan bérezési rendszert, hogy a fizetések tükrözzék a felsorolt tényezők fontosságát.
• A dolgozók értékelése
A dolgozók értékelését csupán munkájuk alapos ismerete alapján végezhetjük pontosan és igazságosan. Előléptetést, jutalmazást ezek ismeretében és jogosságában adhatunk. A munkakör elemzés feltárhatja a vállalt viszonyában az estelegesen kiemelkedő személyi munkavégzéseket vagy hátráltatókat.
• A munkaköri kötelességek tisztázása
A munkaköri kötelességek világos elhatárolása, felosztása az eredményes munkavégzés feltétele. A munkaköri leírások hozzájárulhatnak a feladatok optimális elosztásához, a kétértelműségek megszüntetéséhez. Tisztázza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat.
• A balesetek okainak vizsgálata, megelőzése
A balestek oka részben a dolgozók alkalmatlanságában, figyelmetlenségében, részben munkaszervezési, műszaki tényezőkben keresendő. Magát a munkatevékenységet is elemezni kell a balestek megelőzésének érdekében.
• A normák megállapítása
A normák nem helyes megállapítása frusztrációhoz, balestekhez vezethetnek, a túl laza normák esetleg a csoport szándékos teljesítmény – visszatartó viselkedésével lehetnek kapcsolatosak. A munkaelemzés kimutatja, hogy milyen mértékben reálisak az alkalmazott normák. A munkapszichológusnak fel kell tárnia a munkatevékenységhez kapcsolódó pszichés sajátosságokat (tartós figyelemkoncentráció, egyhangúság, unalom) és ezek figyelembevételével kell a normákat meghatároznia.
• Fáradságvizsgálat, a dolgozók egészségének megőrzése
A fáradságvizsgálat fontos a szünetek meghatározásánál, ugyanis fáradság hatására dolgozók figyelmetlenek pontatlanok lesznek, balestet is okozhatnak. A munkaelemzés időről – időre biztosíthatja, hogy a dolgozók ne végezzenek olyan tevékenységet, mely szervezetükre káros, vagy a munkatevékenységet károsan befolyásolja.
• Szociálpszichológiai vizsgálatok
A munkacsoportok munkaelemzése különösen ott fontos, ahol az együttműködés pontossága, üteme, gyorsasága meghatározó jellegű.
• Betanítás, továbbképzés
Minden ilyen előtt fel kell mérni, hogy szükség van-e képzésre? Kinek van szűksége képzésre? Milyen képzésre van szüksége? Minden oktatási folyamatnak pontosan meghatározott cél érdekében kell történnie. Az oktatási folyamat céljait a szervezet céljai határozzák meg.
• Hatékonyabb munkaeszközök, berendezések kialakítása
A munkaeszközök hatékonysága nem csupán műszaki probléma. Fontos, hogy megteremtődjön az ergonómiai (ember-gép) összhang a munkavégzésben.
• Rehabilitáció
A sérült vagy huzamosabb ideig beteg dolgozók újbóli munkába állítása nem csupán a kérdéses dolgozó, de a munkatársak és a munkafolyamat alapos ismeretét igényli.
• A vezetés munkájának segítése
A munkaelemzés feltárhatja a szervezetben rejlő hiányosságokat, eredményesebbé teheti a vállalat vezetését.
